A papírokból minden kiderül: ha telek vagy ház vásárlásakor gondot fordítunk arra, hogy a tulajdoni lapot és egyéb okiratokat végigböngésszük, sok kései csalódástól, mi több, a lakásmaffiától is megkímélhetjük magunkat.

A legfontosabb irat, amelyet érdemes megvizsgálni, a tulajdoni lap. Errõl a papírról derül ki, hogy az adott ház vagy telek milyen minõsítésû: hétvégi ház, nyaraló-e, vagy lakótelekrõl, esetleg építési telekrõl van szó. Amennyiben például hétvégi ház minõsítésû az ingatlan, és a vásárló lakóházat kíván vásárolni, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy az elõzõ tulajdonos kérheti- e az átminõsítést. Ugyanis ennek komoly illetékvonzata lehet.

Ha lebontandó épület áll az ingatlanon (azért mert életveszélyes, vagy, mert nincs megfelelõ infrastruktúrája, illetve nem kívánjuk megtartani), érdemes a vásárlás elõtti tulajdonosnak kérnie a bontási engedélyt, vagy hatósági igazolást, ha életveszélyes a ház, hogy elkerüljük a magas illetéket.

Nem mindegy, hogy milyen a beépíthetõsége a teleknek, vagy ahogy egy építész fogalmazott: „nem mindegy hogy krumpliföldet, vagy családi házat veszünk." Sok helyen ugyanis szabályozzák, állhat-e ház a telek oldalhatárán, illetve állhat-e szabadon. Néhol nem engedik a kétszintes, földszintbõl és emeletbõl álló házak építését, csak földszintet és tetõteret.

A tulajdoni lapról kiderül, hogy van-e jelzálog bejegyezve a házra: érdemes összevetni saját adatainkkal, mert elõfordulhat, hogy a földhivatal téved. A másik kiváltásra érdemes dokumentum a helyszínrajz, amelyet a földhivatalban adnak ki. Ez a papír a telek valóságos méretérõl ad tájékoztatást. Elõfordulhat, hogy a telek szélesebb, mint a rajzon: ilyenkor geodétát kell felkérni, hogy készítsen vázlatot. Néha érdekes dolgok derülnek ki.

Egy solymári telek vásárlója a helyszínrajzról derítette ki, hogy szomszédjának háza hatvan centiméterre átlóg az õ telkére, amely a kerítéstõl való távolságot figyelembe véve 16 méteresre rövidítette a rajzon 18 méteresnek tûnõ ingatlanját. A helyszínrajzon látható, hogy a késõbbiekben nem akarja-e az önkormányzat vagy a fõváros szélesíteni az utat; ezt szaggatott vonal jelzi.

Emiatt a Hidegkúti úton például a majdani telekhatártól az átlagosnál jóval messzebb állhat a ház. Érdemes az engedélyezési tervet is megvizsgálni: van-e jogerõs építési engedély, a homlokzat módosítása engedélyezett-e városképi szempontból, van-e fennmaradási engedély garázsra és más létesítményekre. A használatba vételi engedély és a telek térképmásolata is szükséges lehet.

Ezekben az okiratokban olyan szabályozások szerepelhetnek, amelyhez az új tulajdonosnak is alkalmazkodnia kell. Ha valaki az ikerház egyik felét vásárolja meg, tudnia kell, hogy nem változtathat az utcafronton: az épület egyik legfõbb értéke a két házrész egységes homlokzata. Az elõzõ adásvételi szerzõdést sem árt megnézni, sõt a lakásmaffiák mûködése miatt a tulajdonostól kérjünk útlevelet.

A rosszindulatú csalók ugyanis gyakran vásárolnak telket hamis személyivel, amit a tulajdoni lapon nem tudunk tetten érni. Az útlevél hamisítására azonban nincsenek felkészülve, így kiderülhet a turpisság.